Ismerős az érzés, amikor egész nap azt várjuk, hogy végre legyen egy kis szabadidőnk? Aztán amikor eljön, hirtelen fogalmunk sincs, mit kezdjünk vele.
Reggel még határozottan kijelentjük: „Ma este biztosan pihenni fogok.” Ez általában azt jelenti, hogy este nyolckor már a kanapén ülünk, kezünkben a telefonnal, és húsz percig görgetjük ugyanazt a három alkalmazást.
Közben persze eszünkbe jut, hogy rendet kellene rakni. Meg kellene nézni azt a filmet. Talán olvasni is lehetne. Vagy végre el kellene kezdeni azt a dolgot, amit már három hete „hamarosan” elkezdünk.
De hát pihenünk.
Így telik el egy óra.
Majd még egy.
És egyszer csak este tizenegy van, mi pedig rájövünk, hogy a nagy pihenés közben valójában semmit sem csináltunk, viszont pontosan tudjuk, hogy egy ismeretlen ember mit reggelizett három nappal ezelőtt.
Talán éppen ezért kellene néha elfogadnunk, hogy a semmittevés is egy program. Nem kell mindig hasznosnak lenni. Nem kell minden percet valamivel kitölteni. Néha elég csak leülni, inni egy kávét, nézni ki az ablakon, és megállapítani, hogy odakint ugyanúgy történik minden nélkülünk is.
És valljuk be: ez azért meglepően felszabadító érzés.
Tanulság? Ha ma van egy kis szabadidőd, ne érezd kötelezőnek, hogy azonnal felhasználd valamire. Lehet, hogy a legjobb program egyszerűen az, hogy nincs program.
Az eMImondta.hu – ahol néha annak is örülünk, ha semmi különös nem történik.