Régen az ember felnézett az égre, és ha látott egy repülőt, még meg is állt egy pillanatra.
– Nézd, repülő!
Ma már felnézünk, és azt mondjuk:
– Na, ezek meg mit keresnek itt?
Mert lassan több repülő van az égen, mint veréb.
Az ember csak áll a ház előtt, nézi az eget, és próbálja megszámolni őket. Mire eljutna tízig, már jön még nyolc. Egyik erre, másik arra, közben három kondenzcsík keresztezi egymást, és az egész úgy néz ki, mintha valaki az égboltra rajzolta volna fel a világ legnagyobb pókhálóját.
Ma már mindenki repül
Valaki nyaralni megy. Valaki üzleti útra. Valaki meglátogatja a rokonokat. Valaki pedig azért repül három országon keresztül, hogy megvegyen valamit, amit otthon is megkapna, csak négyszáz forinttal olcsóbban.
Mert ma már nem az a kérdés, hogy hova megyünk, hanem hogy melyik repülővel megyünk oda.
Lassan az embernek bűntudata lesz, ha két napig nem repül.
– Te idén hova utazol?
– Sehova.
– Sehova?!
– Nem.
– De legalább repülővel?
– Nem.
– Akkor mi bajod van?
Az égbolt is kezd bedugulni
Közben az égbolt is kezd hasonlítani egy autópályára. Csak itt még nem vezették be a sebességkorlátozást, mert nehéz lenne kiírni, hogy:
„Kérjük, a felhő előtt 130-cal haladjon!”
De előbb-utóbb ez is eljön.
Lesz légi dugó.
A pilóta bemondja:
– Kedves utasaink! Technikai okok miatt egyelőre nem tudunk leszállni.
Az utas megkérdezi:
– Mi történt?
– Bedugult az ég.
– Mennyi a várakozási idő?
– Körülbelül másfél óra.
– És miért?
– Mert mindenki egyszerre akart nyaralni.
A világ legfurcsább gyorsközlekedése
A repülőterek pedig úgy működnek, mintha az egész emberiség egyszerre döntötte volna el, hogy sürgősen el kell hagynia a bolygót.
Sorban állás a biztonsági ellenőrzésnél. Sorban állás a kapunál. Sorban állás a beszállásnál. Sorban állás a csomagnál.
Majd végre felszállsz.
És mit csinálsz?
Vársz.
Mert a levegőben is van sor.
A világ egyik legviccesebb találmánya: repülővel utazni azért, hogy gyorsabban odaérj, majd fél napot eltölteni azzal, hogy sorban állsz.
Repülőből sosem elég?
A legjobb az egészben, hogy miközben mindenki arról beszél, mennyire fontos a környezetvédelem, közben az égbolt lassan úgy néz ki, mint egy nemzetközi repülőnap.
Az ember már azt sem tudja, hogy a fehér csík az égen felhő, kondenzcsík vagy egy újabb járat, ami éppen elrepül mellettünk.
Lehet, hogy hamarosan már az időjárás-jelentés is így kezdődik:
„Ma változóan felhős, helyenként erősen repülős idő várható.”
A meteorológus pedig mutatja a térképet:
– Nyugaton 14 repülőgép, keleten 27, Budapest felett pedig olyan erős lesz a légiforgalom, hogy a Nap csak délután négykor tud majd átsütni közöttük.
Hamarosan az égbolt is ingatlan lesz
Ne legyenek illúzióink: előbb-utóbb az égbolt is ingatlanpiac lesz.
„Eladó panorámás felhőhely, kiváló légiforgalommal.”
„Kiadó 2000 méter magasan, csendes környéken, kivéve hétvégén.”
„Prémium légifolyosó, közvetlen kilátással a Balatonra.”
Aztán egyszer majd egy ember felnéz az égre, és meglát egy üres foltot.
Megijed.
– Mi történt?
– Semmi.
– De ott nincs repülő!
– Tudom.
– Akkor biztos elromlott valami.
Talán eljutottunk oda, hogy már az lesz a luxus, ha csend van az égen.
Nem magánrepülő. Nem első osztály. Nem tengerparti villa.
Hanem egy olyan reggel, amikor az ember kinyitja az ablakot, felnéz, és csak az eget látja.
Repülő nélkül.
És akkor valószínűleg mindenki lefényképezi:
„Nézzétek! Ma reggel nem volt egyetlen repülő sem az égen!”
A kép pedig két óra alatt világszerte körbejár.
Repülővel.